Lenkei Csanád iskolánk 10. b osztályos tanulója, művésznevén Delusional Pigeon. Csanádnak különleges érzéke van a zenéhez, ami új albumában is erősen visszatükrőződik. Can you see us? című lemeze néhány napja jelent meg a streaming platformokon, és 8 különleges és változatos művet tartalmaz. A következő sorokban Csanáddal készített interjút olvashatjuk.

Mi számodra a zene?

Számomra a zene lehetőség, hogy megismerjem magam, megismerjem a lelkemet, az érzelmeim árnyalatait, a másokhoz (akár Istenhez) való viszonyulásomat, és ezt aztán kifejezzem dallamok, harmóniák, ritmusok, és zajok segítségével. És reméljük lesznek, akik tudnak ehhez kapcsolódni, értékelik, amit csinálok.

 

Milyen érzések vannak benned amikor zenélsz?

Nekem a zenélés mondhatni a legfontosabb tevékenység az életemben. Rengeteget foglalkozok vele, ezért nagyon különböző tud lenni, hogy mit élek meg éppen. Legtöbbször ‘munka’-ként foglalkozom vele, koncentrálok, próbálkozok, gürcölök. Viszont emellett megvannak azok a pillanatok is, amikor a magam szórakoztatására improvizálok a hangszeremen, ezek pedig egészen katartikusok tudnak lenni számomra. Ilyenkor azt érzem, megnyitok magamban egy ajtót valami felsőbb erő, Isten felé.

 

Hogyan szeretsz a dalaiddal foglalkozni? Inkább egyedül vagy valaki mással?

Én teljesen egyedül dolgozom, majdnem mindig. Ugyanezen az albumon van egy szám, amin közreműködik egy öregdiák, Lesták Csege, de annak a számnak is a zenei részét egyedül dolgoztam ki. Sok-sok sötétben görnyedés kell egy ilyen album megszületéséhez. De egyszer örülnék amúgy, ha lenne olyan zenésztársam, akivel tudunk közösen alkotni valami izgalmasat.

Szerinted hogyan lehet megérinteni az embereket a zenével?

Szerintem csak is úgy lehet, hogy olyat kommunikálunk, mi, művészek, amihez tudnak kapcsolódni. Amit átéreznek, amit a magukénak éreznek. Így, és csak így lehet elérni, hogy hassunk rájuk. Le kell bontani a tudatalatti gátakat, elvárásokat, kényszereket ahhoz, hogy katartikus élményben lehessen az embernek része.

 

Szerinted az alkotásaid mit adnak másoknak? Mi a te célod a zenéléssel?

Azt szeretném, hogy az én zenéim által az embereknek valami furcsa, új, szokatlan, színes élményben legyen részük. Hogy ki legyenek mozdítva az ‘auditív komfortzónájukból’, a lehető legjobb értelemben. Egyébként már nagyon sokan mondták, hogy az albumot egyben meghallgatva spirituális, katartikus élményük volt, és ezt valami hihetetlenül jó érzés hallani. Ilyenkor azt érzem, elértem a célomat. Az album teljesítette a rendeltetését.

Melyik dalod sikerült a legjobban szerinted az albumodból?

Szerintem a legjobban a címadó, Can you see us? sikerült. Azon dolgoztam messze a legtöbbet, már novemberben elkezdtem, és tulajdonképpen csak egy-két hónapja mondható véglegesnek. Nagyon sok feszültség, energia van abban a számban, rétegeltnek, izgalmasnak tartom.

 

Melyik a kedvenced dalaid közül?

Az én személyes kedvencem pedig az utolsó, I shouldn’t be here című szám. Nekem az az, ami a legtöbbet kifejez, ami hozzám a legközelebb áll, amit leginkább személyesnek érzek.

Dabóczi Judit Eszter 10.a